LÉGTÉR EGYESÜLET

 „Ne így legyünk világhírűek” – fogadta az érkezőket egy, a világ minden szegletében ismert repülőszerencsétlenséget idéző transzparens a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár előtt.

A tavalyi, 2009. februári után idén, 2010. június 8-án újabb közmeghallgatást tartott Balatonalmádiban a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízvédelmi Felügyelőség. A téma a Veszprém-Szentkirályszabadjai tervezett reptér megismételt engedélyeztetési eljárása, mivel a beruházás első fokon történő elutasítása után megismételt eljárást rendelt el az országos felügyelőség. Az esemény ismét nagy érdeklődést váltott ki mind a helyi lakosság, mind a környező és országos médiák körében. 

    A közmeghallgatást megelőzően a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület délután három órától előadásokkal, sajtótájékoztatóval várta a már akkor szép számban megjelenő érdeklődőket, és beszámolt eddigi munkájáról, elért eredményeiről, az előtte álló feladatokról, kivetítők, videofelvételek segítségével igyekezett képet mutatni a várható fejleményekről. Pontban négy órakor Csehóné dr. Szilas Rita, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese megnyitotta a közmeghallgatást, és arra kérte a jelenlévőket, hogy a tavaly már megtapasztalt, az eljárást segítő, szakmai, tudományos megalapozottságú hozzászólások mellett, ugyanabban a konstruktív szellemben működjenek közre, mint legutóbb. Elmondta, hogy soha, sehol ekkora érdeklődést még nem tapasztalt, mint itt, Balatonalmádiban, ahol a bejelentkezett ügyfelek száma megközelíti az ezres nagyságrendet.

    Elsőként a beruházó Budawest Zrt. képviselői, a cég ingatlanfejlesztési vezetője és két fiatal – tapasztaltságáról győzködő - szakértő kapott szót, akik színes ábrák, grafikonok segítségével megtartott előadásokkal próbálták megnyugtatni Almádi lakosságát - minden nagyon szép, minden nagyon jó lesz, mindennel meg lehetnek elégedve -, a közönség soraiban végigfutó morajlásokból, egy-két közbekiabálásból következtetve, nem sok sikerrel.
 

    A jórészt jogszabályi háttérre, modell-kísérletekre, optimista számításokra, feltételezett eredményekre alapozott beszámolókat az egybegyűltek tényeken alapuló szakmai leírások, közismert tudományos számítások, kísérletekkel igazolt, gyakorlati tapasztalatok felsorakoztatásával utasították vissza. A beruházói oldalról előadó Karai Péter állítását, miszerint főleg fapados és charter járatokkal kell számolni, és naponta legfeljebb négy nagy gép szállna le, rögtön megcáfolták a repülőtér engedélyezési kérelmének adatai.

„A repülőtéren várható teljes éves műveletszám (le- és felszállás): 18 760. A mértékadó napi műveletszám 63 művelet/nap. Sugárhajtású légijárművek 50 tonna maximális felszálló tömegig 2 256 művelet/6 hónap. Sugárhajtású légijárművek 120 tonna maximális felszálló tömegig 840 művelet/6 hónap.” (Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Tényállás Tisztázása, 2008. szeptember, 4. oldal, Nemzeti Közlekedési Hatóság RT1138/1/2009. sz. Határozata, 2. oldal). Mivel a tervezett repülőtér csak 6-22 óra között fogadhatna és indíthatna gépeket, így 15 percenként szállna le és fel egy-egy repülőgép, és óránként egy 50-120 tonnás sugárhajtású-gép.

   A Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület elnöke, dr. Dávid Gyula - fenntartva az egyesület tavaly írásban beadott anyagainak érvényességét (már csak azért is, mert a felmerülő kérdésekre a mai napig nem érkezett a beruházótól válasz) - arra kérte a környezetvédelmi felügyelet igazgatóhelyettes asszonyát, hogy hallgassa meg a lakossági tiltakozást összefogó civil egyesület tagjainak azóta összeállított anyagait, ellenvetéseit.

Maus György a Légtér Egyesület elnöke is szólásra emelkedett. Szakmai érvekkel sorra cáfolta a Budawest Zrt. által megbízott előadók tényekként közölt feltételezéseit, optimista becsléseit, majd pedig konkrét esetekkel, közvetlen tapasztalatokkal szembesítette a beruházókat. A tiltakozókkal egyetértve elutasította a repülőtéri terveket. Maus György hangsúlyozta, hogy a repülőtér elleni érveink között az első helyen szerepel az Alkotmány, ami biztosítja az egészséghez, a nyugodt léthez való jogot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a különböző szénhidrogének miatt veszélyben van a vízbázis, valamint a Balaton, sőt a vízszolgáltató véleménye szerint a repülőtér újabb vízbiztonsági kockázatot jelent. A közmeghallgatás négyszáz résztvevője óriási tapssal nyugtázta a Légtér Egyesület elnökének állásfoglalását. „Igazuk van az almádiaknak!” – erősítette meg a város véleményét a helyszínen járt Sólyom László Köztársasági Elnök ide vonatkozó nyilatkozata.

    A válaszadásra szót kapott beruházói oldal időnként cinikus, időnként lekezelő igyekezetét Balatonalmádi lakossága – finoman szólva – nem díjazta, de nem fogadta megértés az olyan magyarázatot sem, hogy „ezt jogszabály nem írja elő”. Almádi városa egyértelműen és állhatatosan kitart amellett, hogy nem akar le- és felszállópályákat a feje fölé.

 

     A késő estébe nyúló közmeghallgatást követően a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület tagjai aláíróívekkel, az újraindított zajgátló védőövezet kijelölési eljárásban ügyféli jogkört kérelmező beadványokkal segítették a repülőtér ellen tiltakozó városlakókat.

VK