5. 10. 2010
Állítsunk távcsöves őrszemet a tetőre?
Közel két éve zavarják a lakók nyugalmát azok a zajos helikopterek, amelyek a Vérhalom tér és környéke felett naponta több alkalommal átrepülnek.
Állítsunk távcsöves őrszemet a tetőre? –kérdezi Maus György a Légtér Egyesület elnöke. Maus György ugyanis elfogadhatatlannak tartja az NKH követelményrendszerét, amely szerint a légtérzajjal kapcsolatos panaszbeadványban szerepelnie kell a helikopteren található azonosító- vagy lajstromjelnek. Ezek szerint a háztartásoknak rendelkeznie kellene minimum „binokuláris éjjellátó” felszereléssel, valamint egy folyamatosan készenlétben álló megfigyelő személlyel a gépek azonosításához.
Vérhalom téri lakói arra panaszkodnak, hogy két éve, kora tavasztól őszig naponta több alkalommal ezüst és téglaszínű helikopterek keringenek a házaik felett, amelyek útvonala mindig ugyanaz. A gépek a Duna irányából érkeznek, átrepülnek az Ady Endre utca, Zivatar utca, Szemlőhegyi út felett, majd a Vérhalom téren megfordulnak, és a korábbi útvonalon haladnak vissza a Duna felé. A háztetőkhöz és kertekhez egészen közel szállnak, olyan nagy morajjal, melyet a lakók már nem óhajtanak tovább tolerálni. Ráadásul naponta akár 10-15 alkalommal is előfordul mindez, a hétvégék és az esti órák sem csendesek.
A problémával kapcsolatos megkeresésre a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, mindössze azt a minimális repülési magasságokról rendelkező rendeletet ismertette, amely a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól határoz. E szerint a légi jármű „városok, települések sűrűn lakott területei és szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légi járműtől, mint középponttól számított 600 méteres sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 1000 lábnál, azaz 300 méternél alacsonyabban nem repülhet. A Nemzeti Közlekedési Hatóság erre hivatkozva azt mondja, hogy csak abban az esetben tudnak eljárni, ha a lakók által jelzett légi jármű megsértette az előírt repülési magasságot.
A problémával kapcsolatos megkeresésre a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, mindössze azt a minimális repülési magasságokról rendelkező rendeletet ismertette, amely a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól határoz. E szerint a légi jármű „városok, települések sűrűn lakott területei és szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légi járműtől, mint középponttól számított 600 méteres sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 1000 lábnál, azaz 300 méternél alacsonyabban nem repülhet. A Nemzeti Közlekedési Hatóság erre hivatkozva azt mondja, hogy csak abban az esetben tudnak eljárni, ha a lakók által jelzett légi jármű megsértette az előírt repülési magasságot.
A pontos beazonosításához azonban szükséges megadni az észlelés pontos idejét és a minden helikopteren megtalálható azonosító- vagy lajstromjelet. A fenti adatok birtokában tudja a hatóság megvizsgálni, hogy az adott jármű eltérte az engedélyezett útvonaltól.
dr. Láng Zsolt polgármester hivatalos levélben kérte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, illetve a HungaroControl Zrt.-t, hogy tájékoztassák arról, mi módon akadályozható meg ez a lakosság számára mostanra elviselhetetlenségig fokozott zavaró tevékenység, és saját hatáskörben eljárva tegyenek meg minden szükséges intézkedést. A fejleményekről a későbbiekben beszámolunk.
dr. Láng Zsolt polgármester hivatalos levélben kérte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, illetve a HungaroControl Zrt.-t, hogy tájékoztassák arról, mi módon akadályozható meg ez a lakosság számára mostanra elviselhetetlenségig fokozott zavaró tevékenység, és saját hatáskörben eljárva tegyenek meg minden szükséges intézkedést. A fejleményekről a későbbiekben beszámolunk.
HT